Közösségi szolgálat

 Jogszabályi háttér

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben  (a továbbiakban: köznevelési törvény) szerepel az az előírás, hogy az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak, aki 2016. január 1-je után kezdi meg az érettségit. A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

6. § (4) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.”

Részletes indoklás a 6. §-hoz: „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projektmódszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn.

97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”

Életvitel és gyakorlat (9−12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek

A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzet-közi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.

b) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele-ként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,  b) a szociális és jótékonysági,  c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,  e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

területen folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésé-re, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

Bővebb információ, további dokumentumok:

Így változnak az érettségi szabályai 2017-ig

1.    változás: előrehozott érettségi

A 2014/2015-ös tanévben már nem lehet előrehozott érettségit tenni az őszi érettségi időszakban, és tavasszal is csak idegen nyelvekből és informatikából lehet idő előtt vizsgázni. Előrehozott érettségit csak a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot eggyel, illetve kettővel megelőző évfolyam tanulói tehetnek.
Ha nem sikerül az előrehozott érettségi, az adott tárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga időszakában lehet jelentkezni - vagyis akkor, amikor a többi tárgyból is vizsgáznak.

2.    változás: szintemelő vizsgák

Azok a diákok, akik valamelyik tárgyból korábban már előrehozott érettségit tettek, az októberi-novemberi és a májusi-júniusi időszakban is jelentkezhetnek szintemelő érettségire. Sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott tárgyból javító vagy pótló vizsgára csak a rendes érettségi időszakban lehet jelentkezni.

3.    változás: érettségi tárgyak

A 2013/2014-es tanév májusi vizsgaidőszakától utazás és turizmusból csak az öt vizsgatárgyon felül, szabadon választott tárgyként lehet érettségizni. Emellett megszűnt négy érettségi tárgy: az ábrázoló és művészeti geometria, a magyar népzene alapjai, a hangtani és akusztikai ismeretek és a hangkultúra. Akkreditált érettségi tárgyakból a 2014/2015-ös tanév őszi vizsgaidőszakában lehet utoljára érettségizni. Pszichológiából viszont a 2014/2015-ös tanév májusi vizsgaidőszakában lehet először - választható közismereti tárgyként - érettségizni.

4.    változás: közösségi szolgálat

2016. január 1. után csak azok a diákok kaphatják meg érettségi bizonyítványukat, akik legalább ötven óra közösségi munka elvégzését igazolják. Ez a feltétel azokra nem vonatkozik, akik felnőttoktatás keretében szerzik meg az érettségit.

5.    változás: szakmai vizsgatárgyak

A szakközépiskolásoknak 2017. január 1-től mindenképpen választaniuk kell egy szakmai vizsgatárgyat az érettségin - persze a szakközépiskola ágazatának megfelelően.

Sikeres érettségi vizsgát kívánunk! 

Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

 1.lépés: a tanulmányi pontszám

Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok -ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell). Majd vegyétek elő -ha már van -az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.

 Középiskolai eredmények: maximum 100pont

Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni -így maximum 100 pontot szerezhetnek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelembe veszik. Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.

 Érettségi eredmények: maximum 100pont

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet. Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.

 2. lépés: az érettségi pontszám

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak.Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at. Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.

 3. lépés: számolgatás

A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont). A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék -egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.

 4.lépés: a többletpontok

Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat. Többletpont a következő eredményekért jár. Emelt szintű érettségi:maximum50+50 pont Vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek. Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.

 Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: 50pont

Azok a jelentkezők,akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket. A vizsgáért az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.

 Nyelvvizsga: maximum 40pont

A B2-es, komplex (régi nevén középfokú,C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van.

 Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32pont

A kétéves felsőoktatási szakképzésen szerzett jeles záróvizsgáért 32 pontot kaphattok, a jó záróvizsgáért 20, a közepes minősítésűért pedig 10 többletpont jár.Ezzel persze továbbra is csak akkor lehet számolni, ha a felsőoktatási szakképzés besorolási szakján tanulnátok tovább.

 OKJ-s szakképesítés: maximum 32pont

A felvételizők -ha a szakképesítésük szakirányának megfelelő képzésen tanulnak tovább -32 többletpontot kapnak az OKJ-s szakképesítésért.

Versenyeredmények: maximum 100pont

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának nagydíjasai 30, első díjasai 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyezést szerzők pedig 30 pluszpontot kapnak. Az OKTV-, TUDOK-és SZÉTV-eredményért csak akkor kaptok többletpontokat, ha olyan tantárgyból versenyeztek, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy. Ha az egyetemek és főiskolák erről előzetesen megegyeznek, az OKTV-n az adott szakon érettségi pontot nem adó tárgyból szerzett 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaptok.Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, míg az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen szerzett helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott középiskolások − szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén − 30 pluszponttal számolhatnak.

 Sportteljesítmény: maximum 500pont

Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpontot kaphattok, míg az 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma pedig bármelyik alap-vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).Világ-vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ-vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár. A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.

 Esélyegyenlőség: 40pont

40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoz. 

Sikeres továbbtanulást kívánunk!

Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium

Fizika tantárgy 

Tájékoztató a középszintű szóbeli érettségihez

Az  Oktatási  Hivatal  a  középszintű  szóbeli  érettségi  elvégezhető  és  ténylegesen  el  nem végezhető méréseinek és kísérleteinek 40 javaslatból álló listáját nyilvános anyagként elérhetővé tette.  A középszintű szóbeli vizsga legalább 20 iskolai tétele közé ezek 80%-át, azaz legalább 16 kísérletet vagy mérést kell beépíteni. A mérésekhez, kísérletekhez tartozó, a tétellapon a vizsgázónak kiadott kérdések, illetve a hozzájuk csatlakozó egyéb elméleti kérdések megalkotása a vizsgát levezető tanár feladata. Ennek formáját a vizsgaleírás szabályozza. A 40-es lista konkrét mérésleírásokat tartalmaz, valamint  a  mérésekhez  tartozó  kísérleti  elrendezéseket  és  szükséges  eszközöket  ismerteti.  Ezen mérések  és  kísérletek  az  iskolákban  jellemzően  megtalálható  eszközökre  épülnek.  Ugyanakkor  az iskolák eszközökkel való felszereltsége különböző, így a javaslatban szereplő eszközöktől el lehet térni, a kísérleteken, méréseken a helyi lehetőségeknek megfelelően változtatni lehet oly módon, hogy a mérés jellege, a kimutatandó vagy megmérendő jelenség fizikai tartalma ne változzon. Például, ha a javasolt mérés egy mágnes mozgatása során vezetőben indukálódott áram kimutatásáról, a mozgási indukció körülményeiről szól, a gondolat bármilyen más, a központi leírástól eltérő eszközzel történő bemutatása megfelelő, azaz a kötelezően előírt 80%-ba beszámítható.

Források:

Fizika középszintű érettségi - szóbeli vizsga témakörei, kísérletei illetve mérései